Szada Polgármesteri Hivatal Képviselőtestülete 2010. október.


Oroszi Sándor Süni
Oroszi Sándor Szódás Képviselő urak részére!


Kedves Barátaim!


Kettőtök a címzett, mert tulajdonképpen ugyanazt írtam volna mindkettőtöknek. Természetesen gratulálok, mert akit megválasztanak, az a törvényes képviselő, és pont. Kár azon polemizálni, hogy a 3400 választó zömmel otthon maradt, hisz eljöhetett volna. Nem jött, ez az eredmény. Aki ezt nem tartja tiszteletben, rosszul teszi. Ami miatt kereslek Titeket, egyszerű dolog. Régi motorosok vagytok, évtizede- Süninél még sokkal több-, ott vagytok, tudtok mindenről, láttatok, hallottatok mindent. S mindezek után, megsértődtetek, mint Fedák Sári Honthy Hannára …. Vagy nem így történt? Talán igazatok is volt, talán erősek voltak a blog - bejegyzések? Nem tudom, én csak írom a blogot.



Előljáróban annyit megjegyeznék: olyan alpári, bunkó módon, ahogy „Leoncio” Pista vezetésével, vallásos Béla, drága Lacink, szegény Misi és a többiek, gyakorlatilag kisemmiztek minket, Hajós-unokákat, az azért „nem volt semmi”. Jó, hogy eltelt már vagy 15 év, de hát mit tegyünk? Most látjuk, hogy egyes szadai fiúk százmilliomosok lettek, többek között abból, ami nem kis részben, minket illetett volna.

A történet ismert. Szadán az őseink építettek vagy hat villát, nagyapámnak Európa-hírű szőlészete volt, a mai Szőlőhegy jó részét birtokolta, a Négerföldeken is volt valamennyi földje, majd jöttek az 50-60-as évek, és nem maradt, csak egy komfort nélküli fél ház… 1952-ben ott álltak a nagyszüleim, kisemmizve, szegényen. De talpon. Igaz, nagyapám belebetegedett az utolsó, 1961-es einstandba, amikor maradék szőlője is odaveszett. Ha jól számolom, a Szőlőhegyen az elmúlt 3-4 évtizedben legalább 200 telket adott el a falu, ami, tetszik - nem tetszik, minket illetett volna.

S jött a kárpótlás. A családunk (testvéreim és én), nagyszüleink után, 1 millió forint kárpótlási jegyet kapott. 1000 aranykoronát! Ebből mindent visszavehettünk volna. De a nevezett szélhámosok rábeszéltek minket: legyen egyezség. Aztán? A zöldbárók 3 aranykoronát engedtek itt, Szadán elkölteni. Miközben ők maguk mindent besöpörtek. Az én nagymamám annak idején az utolsó tányér levesét átküldte Omelka Pista bácsinak, én vittem át. Nagyapám tisztességgel kifizette a legnagyobb ínség idején is a szőlőmunkásokat, ott álltam, láttam. Ott álltam az utolsó szüret idején is. S mindezek után azt kellett megérnem, az állítólagos rendszerváltás után, hogy itt, ebben a faluban, pár félőrült szemétláda így bánik el velünk? Mi több, mindenki mással? S mindenki néma?

A minap színházban jártam, és egy papírrégiség boltban láttam egy Első Hazai Takarékszövetkezet kötvényt. 1906-ból. Az egyik aláíró Hajós Menyhért. A dédapám. Csak, hogy érzékeljük, mit veszítettek drága nagyszüleim 1949-1952 táján, miközben a Hortobágyon túrták a földet. Te, Süni, biztos emlékszel a kötödére, a falu végén? Ahol a nagyapám fonalat csévélt. Ő, jogász és szőlőbirtokos létére, annyi idős korában, mint most én.

Drága Lacink, egy született báró, áruló lett, és ez a legszomorúbb. Mert miközben egy szót sem szólt az érdekünkben, ő maga azért lekaszálta, amit lehetett. A többi csókos? Hordta, vitte, amit lehetett. Ingyen, vagy „szarér-húgyér”. És még engem pellengéreztetek ki? Ne csodálkozzatok hát, hogy igencsak érzékeny lettem bizonyos dolgokra.

Elsősorban arra, hogy Te, kedves Süni, mindig azt hangoztattad, hogy „ami jó Szadának, az jó nekem”, és Te, kedves Sanyika, állandóan arról papolsz, hogy mennyit tettél a közért. Bizonyára így van. De, akkor, kedves Képviselő urak, itt az idő, hogy pár kérdésben, szemtől szemben, kifejtsétek álláspontotokat. A falu vezetői között vagytok, voltatok, és lesztek még egy darabig. Dolgoztatok eleget, bizonyára nem érdemtelen a siker. Itt az idő, hogy valóban színt valljatok, kiknek az érdekeit is képviselitek Ti? Van itt néhány csúnya, csúnya eset, igazság szerint jobb lenne felejteni, elkenni, mismásolni, de nem lehet. Egyre kevésbé lehet.

Hát, nézzük a legfontosabb öt ügyet! Nem, mintha nem lenne több. De ezek sokakat érintenek. Százakat, kedves Sándorok. S mint mondtátok, Ti azért dolgoztok, hogy az embereknek jobb legyen.


1. Belterületbe vonás magáncélból.

Sünikém, Sanyikám, amikor 1997-1998-ban a Településfejlesztési Bizottság elnökeként drága Lacink a cserkésztáborként „kicsalt” Fenyvesligetet bevonatta belterületbe, ki emelte fel a szavát? Hiszen az 1994. évi 25. törvény szerint az önkormányzat volt a földhivatal ügyfele, az önkormányzat járt el. Előírta az önkormányzat drága Lacinknak a közművesítést? Hiszen ez a bevonás egyértelműen magáncélú volt. Nos, ki tiltakozott? És ha nem, miért nem? Tán ez volt az alpolgármesterség ára? A falu központjától 3 kilométerre belterületbe került egy nagy ingatlan, amely gyakorlatilag nem fér a térképre, semmiféle közmű ott nem volt, mindent a település fizethet. Miért kellett Szadának ez? Mi volt jó ebből Szadának, kedves Süni?


2. 1995 táján zajlott a kárpótlás, a háború utáni legnagyobb szadai átverés. Mert az 50-es években a kulákokat, nagygazdákat, nagybirtokosokat fosztották ki. Most meg? Mindenkit.

Később egyes földterületek remekül hasznosultak, mások nem. Érdekes módon, ahol több százan várnak a csodára, ott nem. Illetve, nem mindenkinek. Mondd, kedves Sanyika, mi a véleményed arról, hogy amíg Te a 2+1 hektár földedet, ott, a 0107-ben, milliókért eladod 2009-ben, Sz. Imrének, addig a melletted lévő táblában, több százan szoronganak a 400 nm-s kockáikban? Illetve, eggyel arrébb, mert közben, ni csak, kinek kelt el ott még 7 hektárja? Hát, a mi Misinknek…! Mondd, kedves Oroszi Szódás Sándor, ez hogy fér össze a presbiteri attitüddel? De ez magánügy. A közügy a következő: Kedves Sándorok, mikor tesz lépéseket a hivatal, hogy ebből a semmi állapotból kijöjjenek a kisparcellák tulajdonosai? Mikor? Vagy további 15 éven át nem lesz ott semmi? Ennyit ért a kárpótlás sok száz szadai embernek? Ennyit ért a Vécsey-Farkas- Ványi-féle egyezség? Kit érdekel itt a szadai kisemberek sorsa? Báró drága Lacit? Ugye, ezt nem hiszitek komolyan? A falu rendezési terve semmilyen megoldást nem kínál ennek a 4-5-600 tulajdonosnak. Ott a földjük és punktum. Még jó, ha perzekútorokat nem küldtök rájuk a parlagfű miatt. Mi volt jó ebből Szadának, kedves Süni?


Zárójel: Mondjátok, a nagy vagyonokat összeharácsoló szadai zöldbárók eddig mennyivel támogatták a falut? Iskola, útépítés, faluház, egészségház, rendezvények, adományok? Mennyivel?


3. 2007. január 03.-án a falu 210 millió forintért telket vett

A Berek I.-ben, 6 hektárt. HITELBŐL. Az eladók Farkas Béla, a Ványi házaspár, és egy kívülálló. Drága Sándorok, Ti, akik annyira a szadai emberek érdekeit nézitek, ugye, ellene szavaztatok? Vagy nem? Beletettetek egy kisebb vagyont pár ember zsebébe, a szadaiak pénzéből. Miért? Ennek semmi értelme nem volt, hacsak nem… Az a csúnya pénz. Mondd, Süni, drága szüleid hány évtizedet dolgoztak 50 millióért? És Neked, Sanyika, a becsületben megőszült felmenőid mennyit dolgoztak ennyi pénzért? Fölöslegesen kiszórtátok ezt a pénzt az ablakon. De az ablak előtt a csókosok álltak. Nem elég, hogy a kárpótlást ellopták, még a falu pénzére is fájt foguk. Mi ez, Oroszi Süni? Mi ez, Szódás Sanyika? Ez Szada érdeke? Ahhoz, hogy itt egy forint befolyjon, még további százmilliók kellenek. Mi volt jó ebből Szadának, kedves Süni, kedves Sanyika?



Zárójel: Hogyan nézel, drága Sanyika, munkatársad szemébe, akitől és rokonaitól ezek a trógerek tizedáron megvették azt a 6 hektárt 2003-ban? Nem tudtad, mik a falu tervei? Miért nem vette meg akkor a falu, azon a tizedáron, vagy kicsivel többért? Nem volt pénze? Mennyi? 23 millió forint? Ne tessék röhögtetni.


4. Mikor óhajtotok tárgyalást kezdeni a COOP Zrt-vel?


Amíg ugyanis nem lesz megállapodás, nem lesz faluközpont. Lehet maszatolni, földet onnan ide, innen meg oda hordani. Lehet burkolni, lépcsőz, hidat, ketyerét építeni. Ettől faluközpont nem lesz. És itt kérdezem: amikor 1998 táján az Áfész gyalázatos 8%-on kifosztotta az alapító tagságot, kedves Sándorok, tiltakoztatok-e? Mentetek-e az Áfész elnökéhez, hogy álljon meg a menet, hát itt több száz szadai ember vagyonáról van szó? Nem mentetek, kedves Sándorok, mert drága Lacink azt mondta, hogy ilyesmire nincs pénze a falunak. Biztosan így is volt. De ma már látjuk, hogy mire van. ( A COOP-nak ma pár magánszemély a tulajdonosa…) Ez Szada érdeke volt? A 100% részből 8% lett a „buta paraszté”. De kié lett a 92%? Nézzétek meg a COOP cégkivonatát. Mi volt jó ebből Szadának, kedves Süni?

5. Mikor óhajtjátok napirendre venni az egészségház ügyét?


Most feltettek a rendelőben 11 darab csempét, és fölkentek 2 nm szigetelőanyagot. Bravó. Mikor és mit határoztok a Tamás-ház ügyében? Az egészségházat 150 millióért építette volna meg a Minipláza. Hát, rajta, építse meg a falu maga! Ott van a számlán,- mondja drága Lacink- 970 millió forint. Csak nincs mind zárolva, uraim! Mi lenne Szada érdeke? Nos, kedves Sándorok?

+1.


6. Mi már azzal is megelégszünk elsőre:


Ha végre valaki fölballag a szőlőhegyi sportpályához, megnézni az áldatlan állapotokat, és kiutal 20 ezer forintot kerítésdrótra. Vagy azért ekkora összegre már nincs jogosítványotok? 200 millió alatt nem lehet költeni?



Kedves Barátaim, levelem nyílt levél formájában is megjelenik majd. Üdvözöllek Titeket, és jó munkát kívánok. A nyugodt lelkiismeret mellé. Végül hadd jelezzem: nincs földem Szadán sehol.


Rába György

Tovább, tovább, tovább.

Kedves Olvasóim!

Önmagától semmi nem fog megoldódni. Kizárólag arra van esély, illetve, az ad(hat) némi reményt, ha laza szerveződésben, minimális költségek mellett- nem gittegyletet szervezünk-, egy jogi személyiséggel bíró egyesületet működtetünk, hogy bizonyos fontos kérdésekben hallassuk a hangunk.

Arra senki ne számítson- bár lesz erre is kísérlet-, hogy a 2111 Szada újságban lenne, lesz lehetőségünk megnyilvánulni. Oda, kérem, én nem jutok be, de kritikával más sem. Tehát az első lépés, hogy legyen valamilyen felület, ahol egymást és a közösséget tájékoztatni tudjuk. Nem pletykákról, nem buta félhírekről, nem rosszindulatú személyeskedésekről, hanem fontos, többeket érintő ügyekről. Mi nem fogunk névtelen irományokat bedobálni, sarat dobálni.

De fel fogjuk tenni a kérdéseket! Például az olyan kérdéseket, hogy

1. Ki és mikor kezd tárgyalásokat a COOP Zrt-vel a faluközpont ügyében?
2. Ki és mikor kezd tárgyalásokat a földkárpótlás kárvallottaival?
3. Merre terjeszkedik tovább az ipari park?
4. Mikor lehet számítani csapadékvíz-elvezetésre a Szőlőhegyen, a Várdombon?
5. Mikor lesz vége az öncélú belterületbe vonásoknak?
6. Miért vette meg Farkas Bélától és Ványi Mihálytól a Berek I.-et a falu 210 millióért?
7. Mikor teszi rendbe a sportköri elnök képviselő a szőlőhegyi "szemétdombot"?
8. Milyen ötletek vannak a 970 milliós betét hasznosítására?
9. Milyen tervek vannak az évi 130 milliós törlesztés kezelésére?
10. Mikor kezdi a falu az egészségház-beruházást?
11. Mi lesz a Tamás-féle akadálymentes romházzal?

Nem olcsó sikerekre törekszünk. Nem várjuk el, hogy minden flottul és azonnal sikerüljön. De el kell kezdeni.
Természetesen bánom, hogy e kérdéseket a pályán kívülről kell feltennünk.

Egyben pedig hadd mondjam: látván a testület összetételét, hát, nagy jövőt nem jósolok. A mozgékony, intelligens új fiú bele fog unni a régiek teszetosza hajbókolásába, a polgármester egyszer csak bejelenti majd, hogy  visszavonul, aztán itt állunk majd, szépen.

Egyébként, hadd mondjam, polgármester úr azt nyilatkozta, nem hagyja cserben Szadát. Hát, 864 szavazat után talán Szada hagyta cserben őt, illetve, adott fontos jelzést neki. Ha meghallotta.....

Rába György

Sajnálom, hogy idáig süllyedt valaki.

Akik mindent elrontanak

Azt reméltem, hogy szépen ér véget a kampány. De tévedtem. Valaki, akinek semmi észérve nem volt két hónap alatt arra, hogy írásaimat cáfolja, úgy gondolta, hogy megvicceli Önöket. Ezért egy 8-9 éves bulvár-cikket másolt ki valahonnan, és szórta vele tele a falut. Hogy az írás valóságtartalma mennyi volt annak idején, azzal most nem foglalkozom. A siralmas lelkületű rágalmazó sem foglalkozik ezzel.

Semmi okom védekezni, az én életem gyakorlatilag nyitott könyv. Vitázni, érvelni szeretek, magyarázkodni nem nagyon. Azt gondolom, mások magánéletével, betegségével nem szabadna szórakozni. Olyan fontos nem lehet sem Szada, sem a politikai karrier, semmi.

De, hogy valami konkrétumot is mondjak: hála Isten, ama alvási apnoe betegségem már a múlté. Ami pedig a másik ügyet illeti: nem jogerős ítéletemet másodfokon a javamra megváltoztatták. Egyébként bemutatkozásomban kitértem erre is.

Kedves Olvasóim, hajrá! Vasárnap választunk. És bármi is lesz az eredmény, tovább írjuk a történetet.:-)))