EGY KIS PRIVÁT. PRIVÁT?

Tisztelt jegyző úr!


Bizonyára egyéb forrásból is értesül majd arról, hogy a Szőlőhegyen, a Szabadság utca 54-56 előtt, a sportpályánál kisebb szóváltás zajlott le vasárnap, magyarán, testvéremet, aki három gyerekes anya, nagymama, évtizedek óta praktizáló főorvos, és egyben remek ember, pár ott focizó suhanc lazán elküldte a bánatba, azzal fenyegetve, hogy majd megdobálják a kocsit, stb.stb., mert testvérem és férje vonakodott azonnal visszaadni a "sok századszor" az udvarukba repült labdát. Testvérem kihívta a körzeti megbízottat. Az ügy a maga hivatali útját bejárva majd eljut Önhöz.

Én tudom, milyen a foci, olykor el-elszáll egy-egy labda, de ebbe a kertbe mindig berepül. Érdekes módon, még a kerítésen is átszáll. Hát, persze, hogy átszáll, ha egyrészt a gyerekek "vakok" a focihoz, másrészt viszont, nincs rendes kerítés. S ez már közügy.

Lehet, hogy jegyző úr nem olvassa a www.raba-szadavoks.blogspot.com oldalt? Lehet. Ez magánügy.

De szerencsére ide is tudnám mellékelni azokat a képeket, melyek nem kizárólag a kerítés állapotáról, hanem az egész Szabadidőközpont általános állapotáról szól. Ez nem lehetne választási téma, jegyző úr, ez inkább tragikomédia. Mert az nem hihető, hogy Szada településnek nincs 10.000.- forintja 20 méter drótkerítésre, s nincs egy embere, vagy kettő, akik azt felteszik, és pont.

Mindig mondom, kis dolgokból lesznek a nagy ügyek. Mert képzeljük el, hogy a labda átszáll, a tulaj nem adja vissza időben, vagy vitába keveredik, a suhancok máskor megdobálják az autót, a tulajt elönti a düh, beül a kocsijába, utánuk hajt, véletlenül fellöki az egyiket, majd a kirohanó szülővel összeverekszik, elcsattan két-három pofon, és jobb esetben a bíróságon találkoznak megint...Rosszabb esetben a beszélőn. S ugye, honnan indult az ügy? Egy kerítésen.

Jó modort nem tudunk adni. Se suhancoknak, se másoknak. De azt elvárjuk, hogy ami a hivatalra tartozik, azt vállalja fel, és tartsa rendben. Tudja, jegyző úr, az ilyen ügyek miatt van nekem elegem abból, hogy maketteket látok, meg impozáns terveket rajzokon, meg kiváló beruházás-zigótákat, miközben a valóság egészen más.

Még bírjuk. Meddig, jegyző úr?

Kérem, ne azt írja majd válaszában, hogy például:

* "a település szűkös forrásai miatt az ilyen jóléti beruházásokra nem jut elég forrás",
* "majd a 2011. évi költségvetésben megnöveljük a sport- és szabadidő-tevékenységre fordítható keretet",
* "az elmúlt nyolc év népnyúzó politikája miatt erre már nem jutott, de majd a Széchenyi Kártya új lehetőségeket nyit ezen a területen is."

Írja azt, amit várunk: "Jövő héten veszünk 20 méter drótot, 'oszt feltesszük!"

Mert, ugye, Ön is tudja, hogy ez lenne az egyetlen logikus lépés?
A modortalan, neveletlen kölykökkel meg majd elbajlódok valahogy....

Üdvözlettel,

Rába György