ABSZURD TÖRTÉNETEK 3.

Egy szadai ismerősöm mutatta a szerződést, itt van a kezemben. Nem hittem volna, ha nem látom.

Az illető 1999 nyarán megvette az általa lakott házrészt, 503 nm, meg a lakás, összesen 90 ezer ft készpénzzel. Ez persze, kedvezményes ár, erősen kedvezményes.

Annyira kedveznényes, hogy ezért gyakorlatilag nem kapott semmit. Ugyanis a Gödöllő Körzeti Földhivatalban az adott ingatlan tulajdonlapján:

1. Nincs feltüntetve a ház.
2. Nincs feltüntetve a vevő, mint tulajdonos.
3. Széljegyen sincs semmi.

Azaz, ez a szerződés jogilag ugyan még létezik, de semmire sem jó.

Az egykor volt tanácsi, majd önkormányzati tulajdonú házban egyébként legalább hárman laknak, és senki nem tulajdonos. Csak vevő. Illetve, fizető vevő.

Azon már meg sem vagyok lepve, hogy az eladó nevében polgármesterünk az aláíró, és azon sem, hogy az ellenjegyző ügyvéd dr. Dögeiné.

Azt meg csak egészen halkan jegyzem meg, hogy ez a ház is a mi családunké volt. Csakúgy, mint a szomszédos telken álló "társasház".

Arról nem beszélek, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek, mert a véleményem nem tűrné a nyomdafestéket.

A történet csak egy kis adalék ahhoz, hogy ki miképpen áll hozzá az ügyekhez, ha érinti, és hogyan, ha nem érinti személyesen. Csakhogy egy önkormáynzat vezetése nem személyes ügy. Nem belügy. Nem 3-4 család belügye.