TRIANONI NAPÓRA

Érdekes véleményt közöl a 2111 SZADA. Néhányan, kis baráti társaság, nehezményezik, hogy a Napóra fesztivál egyrészt Trianon napjára esett, másrészt, hogy az erre fordított pénzt akár az árvízkárosultak is kaphatták volna.

Bizonyára.

Csakhogy meghökkenek: jól értem én, hogy egyesek meg akarják mondani újra a tutit, a frankót? Hogy ki s mit tegyen vagy ne tegyen? De miért? Honnan e váteszi önbizalom?

Magam fájlalom és hordozom magamban a trianoni történéseket. DE nem hinném, hogy bármilyen formában, bármikor revízióra lenne mód, mi több, szükség. Sollal inkább a tanulságokat kéne levonni, és kérdéseket feltenni:

Mi vezetett Trianonhoz? Mit rontottunk el? Kik a felelősök? Hogyan történhetett ez meg? Ismerjük az igazság szeleteit? Ismerjük saját történelmünket?

De ezek megválaszolása nem a Napóra fesztivál helyett fog megtörténni!
Hanem azzal együtt.

S ha valaki gyásznapot akar tartani, ajánlok még:

Tatárjárás. Dózsa György targédiája. Mohácsi vész. Buda eleste. II. Rákóczi Ferenc bukása. Martinovics-féle lázadás és sorsa. Segesvár. Arad. Haynau. 1914. 1919. Trianon. 1939. 1945. 1958.június 16. Tessék választani.

Az én drága anyám 1966 december 24-én húnyt el, és 1966. december 31-én temettük. Itt, Szadán. Ettől még én meg szoltam ünnepelni a karácsonyt és a szilvesztert is. Igaz, közben ég a gyertya ott, ahol énie kell.

Mi lenne, ha kellő toleranciával és empátiával megpróbálnánk egymás mellett élni?!
Nekem van volt KISZ-titkár, erős baloldali barátom, és van piarista szerzetes, óriási tudású vatikáni illetőségű barátom, mi több, van Népszava- újságíró barátom,- Iván biztos nem haraszik a jelzőért-,és van Új Ember-újságíró barátom, István.
Magam katolikus vagyok, két gyerekem is, kettő meg református. És?

Hát nem ez a normális?RÁBA GYÖRGY